Nyelvi aktivisták kampányolnak a nyelv megőrzéséért. Különösen a perui fiatalok egyre kevésbé tanulják a kecsua nyelvet első nyelvként. Ugyanakkor egyre erősebben azonosulnak a kecsua nyelvvel, és példaképeket találnak az andoki történelmi személyiségekben. A kecsua nyelvórákat is bővítik az iskolákban, de az átfogó kétnyelvű oktatásig még hosszú út vezet.
A perui Andok kopár tájain egy tanulócsoport ül és hallgatja tanárát. „A jó együttélés szabályai – melyik az első?” – kérdezi a csoporttól. „A tisztelet” – válaszolnak a diákok. „És ez azt jelenti, hogy mindenkivel szemben” – tisztázza a tanáruk – ”a sabias és a sabios, a közösség bölcsei, valamint a környezet iránt. Itt nem fogtok műanyag szemetet dobálni”.
Víctor Manuel Chahuayo Sucñer az Educación Intercultural Bilingüe (EIB), vagyis a kétnyelvű interkulturális oktatás tanára Apurímac megyében. A diákokkal egy vidéki kecsua közösséget látogat meg, ahol interjúkat készítenek az idősekkel, és dokumentálják énekeiket és történeteiket. Ez a fajta tanítás azonban még mindig úttörő munka.
Az EIB-nek Peruban nehéz története van, még azután is, hogy 1993-ban az alkotmányban újra létrehozták. Sokan azzal vádolták, hogy különösen a kecsua nyelvet beszélő gyermekek hispanizálását segíti elő. A koronavírus-járványt követően az Oktatási Minisztérium 2021-ben új kezdeményezést indított a kétnyelvű oktatás érdekében: 41 őshonos nyelven készült anyagokat osztottak szét az állami iskolákban, köztük több kecsua változatot is.
A végrehajtás azonban nem olyan egyszerű. „Nincs elég képzett EIB-tanár” – mondja Víctor Chahuayo. „Néhányan közülük gyerekkorukban megtanulták a kecsua nyelvet, de nem tudnak jól írni és olvasni, és nem ismerik a nyelvtant. Ezért a könyveket gyakran nem használják megfelelően.” Más tanárok képzettek, de nem beszélnek eléggé kecsua nyelven.
Még mindig heves harcok folynak arról, hogy a különböző kecsua-változatokra melyik ortográfiát kell használni. A kecsua egységes helyesírását az Oktatási Minisztérium már 1985-ben elfogadta. Ez az ortográfia azonban részben ellentétes a kusco-kecsua (gyarmati) írási hagyományával.
A szerző, Ángel Ruiz Delgado azt kifogásolja, hogy a minisztérium ortográfiája miatt a diákok másképp ejtik a kusco-kecsuát, mint ahogyan azt szüleiktől tanulták. Ez egy „laboratóriumi modell”, amelynek alkalmazása Peru déli részén „végső soron utópia”.
A perui kecsua jelenlegi helyzete összességében ambivalens. A legutóbbi, 2017-es országos népszámlálás azt rögzítette, hogy hány perui beszél anyanyelvként valamelyik őshonos nyelvet. A kecsua nyelvek esetében egyértelmű csökkenő tendencia volt tapasztalható a fiatalabb generáció körében. Átlagosan mintegy 65 000 36 és 40 év közötti ember beszélt anyanyelvként kecsua nyelven. A legfiatalabbak, a három és hét év közötti korosztály esetében a népszámlálás átlagosan csak 35 200 beszélőt regisztrált évente, ami drámai csökkenést jelent.
A népszámlálás azonban nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az Andokban sokan kétnyelvűen nőnek fel. A fiatalabb generációk körében a nyelvtudás összeomlik, különösen a legfontosabb őslakos nyelvek, a kecsua és az aymara esetében. Ezzel szemben az Amazonas térségének kisebb őslakos nyelvei, mint például az asháninka és a Shipibo Conibo kiegyensúlyozott korszerkezetet mutatnak, de összességében jóval kevesebb beszélőjük van.
Mary Luz Loayza Puga, egy kecsua fordító, aki óvodapedagógusokkal dolgozik a felföldön, hasonló eredményekről számol be. Támogatást nyújt a tanároknak, hogy a kecsua nyelvet integrálni tudják az általános iskolai oktatásba, például a matematikába. Gyakran ütközik azonban ellenállásba. „Azt mondják nekem: „Tudod, Mary, a gyerekeim csak egy kicsit beszélnek kecsua nyelven, ez nem fog működni, nem illik bele az életük valóságába. Az én fő feladatom ilyenkor az, hogy motiváljam őket”. Így folytatja: „Azon tűnődtem, hogy ezen a kecsua nyelvű területen miért nem beszélnek a gyerekek kecsua nyelven. Azt mondták, azért, mert a szülők itt fiatalok, gyakran 20 év körüliek, és nem akarják átadni a nyelvet a gyerekeiknek”.
Ugyanakkor egyre többen tanulják a kecsua nyelvet második nyelvként, mondja Claudia Cisneros Ayala, egy limai kecsua lektor: „Még 2012-ben szinte senki sem akart kecsua nyelven tanulni. De ma már a kecsua nyelvtudásról szóló bizonyítványok ugyanolyan értékűek, mint az angol, a francia vagy a kínai nyelvtudásról szóló bizonyítványok. És amióta egyes szakokon kötelezővé vált a kecsua nyelv tanulása, a kereslet is ugrásszerűen megnőtt.”
A 2017-es népszámlálás egy másik tendenciát is feltárt a perui népességben: egyre többen vallják magukat kecsua nyelvűnek, anélkül, hogy beszélnék a kecsua nyelvet. A 68 éves korosztály volt az utolsó olyan kohorsz, amelyben a kecsua nyelvet beszélők és a magukat származásuk és hagyományaik miatt kecsuának vallók nagyjából egyenlő számban, mintegy 34 500 fővel szerepeltek. Ettől kezdve a fiatalabb korosztályokban hatalmas szakadék kezdett megnyílni. A tizenkét évesek voltak a legfiatalabb korosztály, akiket az önazonosítás szempontjából megkérdeztek, és közöttük a népszámlálás csak 48 001 kecsua nyelvű, de 104 251 magát kecsua nyelvűnek valló fiatalt számolt össze.
Ez a fejlődés regionális szinten is megfigyelhető, az Andok régió olyan megyéiben, mint Cusco vagy Apurímac, de messze a fővárosban, Limában a legszembetűnőbb. Joggal feltételezhető, hogy Limában elsősorban az Andok térségéből származó migránsok gyermekei azok, akikben most alakul ki egy új etnikai tudatosság, miután szüleiket és nagyszüleikhez évtizedekig megbélyegezték.
Ehhez az új etnikai tudathoz fiatal példaképeket találnak a közösségi média kecsua nyelvű influenszerekben: Renata Flores és Liberato Kani például kecsuaés spanyol nyelven készítenek zenét, felkapva az Andok régió kulturális elemeit, például az Ayacuchóból származó ollótáncot Liberato „Kaykunapi” című számában. Soledad Secca legismertebb kecsua beceneve „Solischa”. Videókat oszt meg az andoki életről, a piacok nyüzsgéséről és a hagyományos fesztiválokról.
Az andoki gyökerek újfajta előtérbe helyezése a városokban élő fiatalok nyelvi aktivizmusában is megmutatkozik. A limai Quechua para todos (Kecsua mindenkinek) kollektíva például tíz éve kínál ingyenes kecsua tanfolyamokat, és a kereslet egyre nő. Ezekre főként a felfelé ívelő városi középosztály tagjai járnak, akik gyakran beszélnek angolul és spanyolul is, és szeretnének megtanulni kecsua, hogy újra kapcsolatba kerüljenek andoki származásukkal.
A mainstream televízióban a kecsua az utóbbi években legalább egy kicsit több figyelmet kapott. Az Ñuqanchik (Mi) című hírműsort 2016 óta naponta kétszer sugározza a TV Perú. 2021 óta pedig fut a Pukllaspa yachay (Játékosan tanulni) című kvízműsor, amelyben a résztvevők versenyszerűen teszik próbára kecsua nyelvtudásukat. Bár a műsort spanyolul közvetítik, a kecsua nyelv masszív felértékelődését jelenti, hiszen a kecsua nyelvet beszélők készségeit itt értékes tudásként ünneplik.
Az iskolákban különösen jól látható, hogy a pozitív példaképek mennyire fontosak a fiatal beszélők számára. Mary Loayza ezt az óvodásoknál figyelte meg: „Még azokban a csoportokban is, ahol a gyerekek kezdetben szégyellték a kecsua nyelvet, most már teljesen természetesen használják. Eleinte, amikor köszöntem a gyerekeknek, mind spanyolul válaszoltak, vagy nevetve kérdezték maguktól: „Miről beszél a tanárnő?”. Most már kecsua nyelven válaszolnak, és egymáshoz is kecsua nyelven beszélnek.”.
Víctor Chahuayo számára a legfontosabb, hogy a tanulók megismerjék a helyi hagyományokat és az idősebbek tudását. Ő és akkori osztálya 2022-ben három díjat nyert az EIB jó gyakorlatáért, miután dokumentálták az úgynevezett wankákat. „A wankák kecsua nyelvű dalok, amelyeket a kukorica vetésekor énekelnek. Korábban ezeket csak szóban adták át a gyerekeknek az anyák és nagymamák. A tanulók azonban szégyellték és féltek a diszkriminációtól és az előítéletektől, ezért nem akarták többé megtanulni a dalokat.”
Víctor beszámol arról, hogy ekkor jött az az ötlete, hogy a diákjaival együtt interjút készítsen a sabiasokkal (a bölcsekkel). A projekt a tanulók és a falusiak közötti nagy kukoricavetési ünnepséggel zárult, amelyet még a televízió is bemutatott. A lányok, anyukák és nagymamák együtt adták elő a wankákat, némelyikük a diákok által készített daloskönyvvel, mások anélkül.
Néhány intézmény a legmodernebb technológiát is felhasználja a kecsua nyelv népszerűsítésére. A limai San Marcos Egyetem 2024 elején azzal került a címlapokra, hogy kifejlesztett egy mesterséges intelligenciát, amely beszél kecsua, aymara és awajún nyelven. Ez az Illariy nevű mesterséges intelligencia most a TikTok-on tekercsekben mutatja be a kecsua nyelvű üzeneteket. Az avatárja egy nő, aki meszticnek tűnik a megjelenésében és az öltözködésében.
Ennek ellenére Illariy aligha veheti fel a versenyt az influencerekkel és az elkötelezett tanárokkal a hitelesség és a szimpatizálhatóság tekintetében. „Abban a régióban, ahol én vagyok, abszolút semmi sem jön át” – mondja Mary Loayza. „Fejlett, de nem megfelelően használják”. Claudia Cisneros mindazonáltal úgy véli, hogy a helyes megközelítés a kecsua megőrzésének minden lehetséges módját fel kell tárni. „Úgy gondolom, hogy az olyan technológiák, mint az Illariy, szélesebb közönséget szólíthatnak meg, különösen azokat, akik sok digitális tartalmat fogyasztanak”.
Lassan, de biztosan komoly kísérletek történnek a kecsua mint nyelv megőrzésére Peruban. A parlament 2024 júniusában egy új törvénytervezetet tett közzé, amely előírja, hogy a kecsua kötelező tantárgy lesz azokban a régiókban, ahol a kecsua az anyanyelv.
Írta: Daria Mengert
Forrás: Latein-Amerika Nachrichten
